•  „A hatvanas években John Holt hívta fel a figyelmet arra, hogy a megszokott értékelési módszerek éppenséggel elkerülik azt, amit valódi tudásnak tartunk. Ellenezte az előre bejelentett dolgozatok és főképpen is a dolgozatra való gyakorlás, a típuspéldák, példafeledatok megoldásának rendszerét. Kísérletezett azzal is, hogy pár hét vagy hónap elteltével újra megíratott korábbi dolgozatokat, általában siralmas eredménnyel. Végkövetkeztése szerint, az, ami értékelés címén folyik az iskolában a tanárok és a diákok a szülők közös hazugsága.”
  Ezen részlet konklúziója, hogy az iskolában megszerzett tudás, valamint a mindennapi, iskolán kívüli tudás elvált egymástól, ami a diákokat motiválatlanná teszi. Amennyiben a diákok nem érzik azt, hogy az, amit az iskolában tanulnak, fontos lesz egész életükben, akkor a munkánknak semmi értelme.
  Kapcsolódik:
  LINK à Ezt már korábban is egy igen súlyos problémának tekintették, amely ellen voltak olyanok, akik radikálisan próbáltak fellépni.
  M. Nádasi Mária (2010): A projektoktatás elmélete és gyakorlata. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. à ez egy olyan alternatívát ad, amellyel fel lehetne venni a harcot a Holt által vázolt problémákkal.
   
• „Motivál. Az értékelés erőteljes motivációs hatás. A jó jegyért nagyon sok dologra rá lehet venni a diákokat, de ez egyben csapda is.”
   Fontos különbséget kell tenni a belső és a külső motiváció között, hiszen amennyiben egy diák csupán külső motiváció miatt végez ez bizonyos feladatokat, akkor minden bizonnyal a szerzett tudás is felszínes lesz, amely könnyen kikopik. Nagyon fontos, hogy az értékelésben szempont legyen a motiváció is, s a tanárnak igyekeznie kell nyomon követni, hogy mely diákok belülről motiváltak a szaktárgyuk iránt.
  Kapcsolódik
  N. Kollár Katalin, Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, 10. fejezet 8. (motiváció) à A táblázatok és statisztikák alapján jól látható az, hogy a motiváció eredete mennyiben befolyásolja az információk raktározását. Egy tanárnak ezt mindenképpen figyelembe kell venni az értékelésben.
  Nahalka István (2006, szerk.): Hatékony tanulás à Kifejti, hogy mely tanulási módszer és motiváció célravezető, azaz, hogy hogyan rögzül a diákokban maradandóan az információ.
  
   
• „Az új technikai eszközök különösen könnyűvé teszik azt, hogy a diákjainknak videóban adjunk értékelés. Az online formában benyújtott anyagok javítását rögzíthetjük például egy képernyőfelvételt készítő programmal, miközben a mikrofonba kommentáljuk a folyamatot. Így nem csak az szerepelhet egy feladat mellet, hogy 5/10 pont, hanem gyorsan el is mondhatjuk, hogy mi volt a hiba”
  A pedagógusnak is talán egyszerűbb és gyorsabb, ha hangfelvételben rögzíti a formatív értékelést, a diák számára pedig rendkívül hasznos. Egyrészt azért, mert valóban kap formatív értékelést, amiből építkezhet, emellett pedig sokkal közelebb áll hozzájuk a technológia, így talán még szívesebben is nézik és hallgatják meg ilyen formátumban, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy így átláthatóbbá is válik, hogy a javított anyagnak éppen mely részéről beszél a tanár.
  Kapcsolódik:
  Lénárd Sándor-Rapos Nóra (2009): Fejlesztő értékelés. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest à részletesebben megismerkedhetünk a formatív és a szummatív értékelés közötti különbségekkel.
  A digitális értékelésről még nem igazán van szakirodalom, így erről nem találtam mást.

Ez a feladat azon túl, hogy az értékelés új szemléleteit és lehetőségeit mutatta be, még a konnektivizmus kompetenciáit is fejlesztette, hiszen egy adott szövegből más szövegekbe, forrásokba kellett eljutnunk, ezáltal is mélyítve ismereteinket.